Képernyő előtti munkához éleslátást javító szemüveg

Tájékoztató a képernyő előtti éleslátást bíztosító
szükséges szemüvegről és annak térítési rendjéről.

Ez az útmutató az eredeti miniszteri rendelet
alapján készült. Ez azért fontos, mert a sajtóban számos olyan hír látott napvilágot, amelyek
félreinformálták a lakosságot és számtalan tévedés alapjául szolgáltak.

  1. Mindenkinek jár-e szemüveg?
    Nem. Csak azoknak jár ez a fajta szemüveg, akiknek fénytörési hiba miatt (rövidlátás,
    túllátás, öregszeműség, stb) miatt dioptriás lencsére van szükségük ahhoz, hogy élesen
    lássanak. Színezett, dioptria nélküli szemüvegekre nem terjed ki a rendelet által
    megfogalmazott szöveg és azokra valójában nincs is szükség. A színezett üvegek ugyanis
    semmilyen különösebb „védő” hatással NEM rendelkeznek, pusztán a fényességet,
    káprázást csökkentik. A szem elfáradása, „romlása” nem küszöbölhető ki sem ilyen, sem
    másfajta szemüveggel. Az elfáradást a pihenőidők beiktatásával, a képernyő előtt töltött
    összes idő csökkentésével lehet minimalizálni. A színezett lencsék hatását a
    napszemüvegekéhez lehetne hasonlítani. Ha zavarja a szemünket a túl erős fény,
    kiválasztjuk a kellemes árnyalatot, akár sportoláshoz, akár autóvezetéshez. Ugyanígy a
    szobai fények is lehetnek zavaróak, ezekre hozták létre a beltéri színezett lencséket. Ezek
    azonban semmilyen káros sugárzást kiszűrő hatással nem rendelkeznek. Megvásárlásuk sem
    tartozik a munkaadó feladatai közé.
  2. Minden szemüvegesnek jár-e ez a fajta térítés?
    NEM. A rendelet szövege szerint olyannak nem jár a szemüveg, aki a képernyő előtti
    munkavégzéstől függetlenül egyébként is használ szemüveget vagy kontakt lencsét. Mit
    jelent ez? Ha valaki például rövidlátó (mínuszos üvege van), az reggeltől estig
    szemüvegben/kontakt lencsében él, függetlenül attól, hogy épp dolgozik, sportol, autót vezet
    stb. Tehát hord szemüveget egyébként is, nem csak a monitorhoz. Ugyanígy lehet valakinek
    plusszos szemüvege akár távolra, akár közelre. A munkaadónak akkor kell fizetnie
    szemüveget, ha a dolgozó egy másfajta dioptriájú szemüveggel tudja csak a monitort élesen
    látni. Ez előfordulhat olyanoknál, akiknek már van szemüvegük és olyanoknál is, akiknek
    egyébként nincs. Az ilyen szemüveg nem is alkalmas arra, hogy utcán vagy máshol viseljék,
    azt csak a képernyőhöz lehet kényelmesen hordani. A törvényalkotó célja az volt, hogy
    azokat segítse, akik a munkájuk miatt kénytelenek csak ezt a bizonyos dioptriájú
    szemüveget hordani. A leggyakrabban egyébként a 40 évesnél idősebb korosztály érintett.
  3. Mi van, ha romlik valakinek a szeme?
    A helyzet nem változik. Ha az erősebb szemüveget általános, napi viselésre kapja a dolgozó,
    akkor az nem a munkahely által lesz kifizetve, hanem egyénileg, saját költségre.
  4. Ha nincs szemészeti panasz, akkor is kell szemüveget viselni?
    Nem. Szerencsére sokaknak nem kell viselniük semmilyen szemüveget, mert jól látnak és
    nincsenek panaszaik. Amennyiben mégis kialakul valamilyen probléma (betűk homályos
    látása, korábban nem tapasztalt szempirosság, szemfájdalom) érdemes a foglalkozás
    egészségügyi orvosnál jelentkezni, aki indokolt esetben szemészhez utalhatja a dolgozót. De
    mint azt már korábban hangsúlyoztuk, nincs speciális „védő”szemüveg a monitorokhoz.
  5. Jó-e ha képernyőhöz az olvasó szemüvegét használja a dolgozó?
    Ha kis dioptriájú még csak az olvasó szemüvege, akkor használhatja a monitorhoz is. De ha
    erősebb, akkor érdemes külön olvasási és külön monitor távolsághoz elkészített dioptriájút
    használni. Mivel ezek állandó cserélgetése nehézkes, ilyenkor nagyon hasznosak a
    multifokális szemüvegek, melyekben egyszerre mindkét dioptria megtalálható.
    Minden esetben a szemész szakorvos tanácsa és véleménye dönti el, milyen szemüvegre
    van szükség és az melyik térítési kategóriába tartozik.

Az irodai munkát végzőknek azt javasoljuk, hogy óránként
tartsanak a pihentető szüneteket, álljanak fel a képernyő elől. Az Országos Közegészségűgyi
Központ és az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet egy külön
számítógépes tornát is kidolgozott a munkavállalóknak, amellyel nemcsak a látás romlása
előzhető meg, de az egyéb mozgásszervi problémák is.”
Milyen gyakorlatokat érdemes végrehajtani a mindennapi munka során, hogy megelőzzük a
fokozott képernyőhasználat okozta szemproblémák kialakulását?

  1. Nézzen egy elképzelt négyzet négy sarka felé, ezt ismételje 3-szor!
  2. Anélkül, hogy állát fel vagy lefelé mozdítaná, húzza a fejét finoman, egyenesen hátra,
    miközben 10-ig számol!
  3. Hajtsa a jobb fülét finoman a jobb válla felé, számoljon 10-ig, majd ismételje meg a
    gyakorlatot a bal fülével a másik oldalra, és számoljon 10-ig!
  4. Álljon fel, tenyereit szorítsa hátul a dereka alá, és hajoljon hátra, számoljon 10-ig és
    közben tartsa vissza a lélegzetét!
  5. A karjait nyújtsa felfelé, és nyújtózkodjon a mennyezet felé, számoljon 10-ig!
  6. Vállával körözzön lassan előre háromszor és hátra háromszor!
  7. Könyökben behajlított karokkal emelje egyik karját a feje fölé, a másikat a háta mögé,
    lazítson, majd karcsere, légzésszünet!
  8. Könyökben behajlított karjait tartsa mellmagasságban, nyomja könyökét hátra,
    számoljon 10-ig!
  9. Karjait két oldalt lazán lelógatva, könnyedén rázogassa, ezzel együtt ellazítva ujjait és
    kezeit is!
  10. Nyújtott karját lefelé tartva lassan és finoman hajlítsa