+36 70 6301166

(Glaukóma)

Az ember az öt érzékszervével, úgymint a látás, hallás, tapintás, szaglás és ízérzékelés áll szoros kapcsolatban a környezetével. Kétségtelen, a látás az, amely a legnagyobb jelentőségű, ezért a látás legmaga-sabb szinten való megőrzése a legnagyobb gondosságot kívánja. A szem a legfontosabb érzékszerv, egyben a legtöbbet használjuk, felépítését és működését tekintve pedig valóságos mester-munkaemnyomás-Ocularis hypertensio-Glaucoma

A szemnyomás kialakulásában a legfontosabb szerepet a szemgolyó elülső részei játsszák. A szemnyomás károsító hatásai, ahogy azt a későbbiekben látjuk, a szem hátsó részeiben alakulnak ki. A lencsében nincsenek erek (különben nem lenne átlátszó) a szaruhártyában pedig csak a legszélén, hogy ne zavarja a látást. Mind az elülső, mind a hátulsó szemcsarnokot az úgynevezett csarnokvíz tölti ki, amely sók és tápanyagok vizes oldata. Ez szolgál a lencse és a szaruhártya táplálására és egyúttal az anyagcseretermékek elszállítója. Gondolhatnánk, hogy a csarnokvíz egyszer kialakul a szemben és az egész életen keresztül ott marad, ez azonban nem így van. Olyan ez mint egy folyó amelynek van egy forrása és egy torkolata a tengerbe.

  1. hátsó csarnok 6. szaruhártya
  2. sugártest 7. ínhártya
  3. szivárványhártya 8. Schlemm csatorna
  4. lencse 9. csarnokzug
  5. elülső csarnok

A csarnokvíz termelődése

A forrás a hátsó szemcsarnokban (1 ) van, a sugártestből (2) ered és a szivárványhártya (3) és a lencse (4) közötti finom résen keresztül kerül az elülső csarnokba (5). A szaruhártya (6) és az ínhártya (7) átmeneténél közvetlenül az írisz gyöke fölött található egy hajszálvékony csatorna (8), az úgynevezett Schlemm csatorna amely 0,37 mm átmérőjű. Ebben a csatornában amely a szaruhártyát körbeveszi. a sugártestben képződött csarnokvíz el tud folyni. A szaruhártya (6) és a szivárványhártya (3) által alkotott rést nevezzük csarnokzugnak, melyen keresztül a csarnokvíz a szemből eltávozik. El is érkeztünk a csarnokvíz legfontosabb funkciójához: a szemnyomás szabályozásához.

A csarnokvíznek bizonyos nyomása van, normálisan 15-21 Hgmm, ami a szem belső nyomását tartja fent. Ahogy egy gumilabdában a levegő, úgy a szemgolyóban a csarnokvíz adja azt a rugalmas tartást, amely biztosítja a látásfunkciók tökéletes megtartását. Az elülső és a hátsó csarnokban mintegy 0,2 ml csarnokvíz található. Könnyű kiszámítani, hogy minden szem évenként egy liter csarnokvizet termel. 8 A Schlemm csatorna előtt, mielőtt a csarnokvíz elfolyna, nagyon vékony rostokból álló szitaszerű szűrő található. Ez a csarnokzugi hálózat, amelynek nagyon fontos funkciója van. Ezen keresztül szabályozódik a csarnokvíz elfolyása, úgy, hogy 15-21 Hgmm szembelnyomás maradjon. Ez az érték – egészséges szemben is – a nap folyamán mintegy 4 Hgmm-t ingadozhat.

A glaukóma következményei

A szemgolyónak rugalmas, ellenálló burka van és a csontos, mély szemgödörben jól védett helyen fekszik. Egyetlenegy gyenge pontja van, ahol a látóideg belép a szemgolyóba. Ezt nevezzük papillának (sose keverjük össze a pupillával). Minden ideg, és ide sorolhatjuk a látóideget is, nagyon érzékeny a nyomásra és károsodás nélkül magasabb nyomást hosszú ideig nem képes elviselni. Ehhez még hozzá kell tennünk, hogy a már kialakult idegrost pusztulást nem lehet megszüntetni, csupán a további károsodást lehet a kezeléssel megelőzni. Zöldhályogban a magas szemnyomás hozzájárul ahhoz, hogy a látóterünk egy része kiesik.

Alattomos ez azért, mert a beteg a kezdeti elváltozásokat nem veszi észre, mivel ezek lassan alakulnak ki általában a látótér széli részein és az ilyen kieséseket az egyik szem a másikkal pótolni tudja. Gyakran a beteg ezeket az elváltozásokat túl későn veszi észre, már csak akkor, amikor a látótérkiesések mindkét szemen kialakulnak.

Mivel a nyíltzugú glaukóma a negyvenes évek után, a glaukómás roham a hetvenes életévek körül egyértelműen gyakrabban lép fel, ezekben az életkorokban érdemes rendszeresen szemorvoshoz fordulnunk a megfelelő vizsgálatok elvégzésére. Ismert az is, hogy egy bizonyos hajlam is van a glaukómára.

Ezért kell azoknak az embereknek, akiknek a családjában glaukóma előfordult, még inkább glaukóma kialakulására gondolniuk. Cukorbetegségben (diabetes) vagy az ér-rendszer bizonyos betegségeiben szintén gyakrabban figyelhetjük meg a glaukóma egyes típusait. Azok a betegek, akik hosszabb ideig kortizon készítményt szednek az adagolástól függően (pl. reuma, asztma vagy allergia kezelésére) nagyobb valószínűséggel kaphatnak glaukómát, ha a megfelelő hajlam fennáll. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sajnos még ma is csak akkor fedezik fel a magasabb szemnyomást, amikor a betegnek az első szemüveget felírják és ilyenkor gyakran már túl késő. Betegként a lassan kialakuló (krónikus) glaukómát nem lehet felismerni. Hogy a fenyegető látáskárosodást megakadályozzuk, bizonyos időközönként forduljunk szemorvoshoz. Különösen áll ez azokra, akiknél a fenti hajlamosító tényezők fennállnak. A szemorvos rendelkezik minden ismerettel és technikai eszközzel, hogy a glaukóma hajlamot korán felismerje vagy a már fennálló glaukómát sikeresen kezelje.

A vizsgálatok cseppet sem kellemetlenek vagy megterhelők és nem járnak fájdalommal. A legfontosabb glaukómás vizsgálatokhoz a szemnyomásmérés, a látótérvizsgálat és a szemfenékvizsgálat tartozik.

SZEMNYOMÁSMÉRÉS A magas szemnyomás döntő tényező a glaukómában, amely a látótér károsodását okozza. Í;gy érthető, hogy a szemnyomásmérésnek van a legnagyobb jelentősége.

Hogyan mérjük a szemnyomást? Különböző készülékek és módszerek vannak, de leggyakrabban a „Goldmann”-tonométert használjuk.
tonométer

A szemnyomásmérés előtt egy csepp helyi érzéstelenítőt teszünk a szembe, hogy a szaruhártya érzékenységét megszüntessük. Ezután a fejet az áll és homloktartó segítségével a mérőhelyen (ún. réslámpa) rögzítjük. A beteg tágra nyitja a szemét és egyenesen előre néz. A tonométer mérőfejét az orvos óvatosan a szaruhártyához érinti. A mérőfejecske optikai részét, valamint a szaruhártyát a réslámpa fényével megvilágítjuk. Az orvos a tonométer beállító gombjával egész finoman nyomja a szaruhártyát, amíg annak 7,35 mm2-es területe belapul. Az ehhez szükséges nyomást a beállító gombon tudjuk leolvasni, ez adja meg higanymilliméterben a szem belső nyomását. Újabban olyan mérőkészülékeket is használunk, amelyekkel a szaruhártyát nem kell megérintenünk. Ezek a készülékek finom levegősugárral dolgoznak. A szemnyomást higanymilliméterben (rövidítve Hgmm) adjuk meg

A LÁTÓTÉR

Ha az ember mozdulatlan szemmel előre néz, élesen látja a fixált tárgyat. E körül is nagyon sok mindent észlelünk, anélkül, hogy a szemünket más irányba mozdítanánk. Ezt az egész észlelt területet nevezzük látótérnek. Megkülönböztetünk egyszemes (amit csak egy szemmel látunk) látóteret és kétszemes látóteret. A középső részen, centrálisan a két szem látótere fedi egymást. Ilyen a mi térlátásunk A látótér jelzi a glaukómás károsodást. A látótér kiesések kezdetben gyakran a külső részeken (periféria) alakulhatnak ki, de felléphetnek a látótér centrumához közel is. Ennek az eseménynek a felismerése a beteg számára szinte lehetetlen, különösen, ha ezek a folyamatok lassan lépnek fel. A centrális látótérkiesésnél a két szem egybeeső látótérrészei miatt az a veszély áll fenn, hogy az egyik szem látótérkiesését a másik szem kompenzálja, ezért a beteg észre sem veszi a károsodást. A glaukómás károsodások tovább haladnak előre, észrevétlenül, addig amíg mindkét szemen ugyanaz a látótér terület ki nem esik. Hogy a látótér kieséseket kellő időben felismerhessük és ennek további alakulása követhető legyen, egy nagyon fontos készülék a látótérvizsgáló (periméter) áll periméter
rendelkezésünkre. Különböző működésű és nagyságú készülékeket használunk.

A periméter az alábbi elv szerint működik: a beteg egy nagy félgömb előtt ül, és a vizsgált szeme pontosan a félkör közepére néz. A fejet az áll és a homlok támasszal rögzítjük. A tekintetet a félgömb közepén lévő jelre kell fixálni. Látótér vizsgálat 20 A félgömb belsejében különböző helyeken kis fénypontok jelennek meg, amelynek feltűnését a beteg egy kapcsoló megnyomásával jelzi. A korábbi készülékeken a kis fényfoltot az orvos mechanikusan mozgatta, a modern perimétereken a computer szabályozza a fénypontok megjelenését, és regisztrálja a beteg visszajelzését. A periméter segítségével felfedezhetjük a látótérkiesést és annak nagyságát.

A CSARNOKZUG vizsgálatára a gonioszkópia szolgál. Ennek során speciális kontaktüveget helyezünk a szaruhártyára, melynek segítségével egy, a glaukóma szempontjából fontos területet, a csarnokzugot kívülről, közvetlenül tudjuk vizsgálni. Goniszkópia nélkül ezt nem tehetnénk.

SZEMFENÉK
Addig, amíg a csarnokzug vizsgálata speciális vizsgáló módszernek számít, a szemfenék vizsgálata a szemnyomás-vizsgálattal, a látótérvizsgálattal, a réslámpa vizsgálattal együtt a glaukómásoknál és glaukóma gyanúsoknál rutinvizsgálatnak számít. A látóidegrostok kilépési helye az ideghártyán (retina) található. Látóidegfőnek, vagy szakmai nyelven papillának hívjuk. Átmérője 1,5-1,7 mm, rajta keresztül 1,2 millió idegrost halad át, valamint a látóideg-hártya táplálásában fontos erek.

A glaukóma kezelésének legfontosabb célja, hogy a szemnyomást a normális érték-re, 15-21 Hgmm-re csökkentsük. A normális érték meghatározása igen nehéz, hiszen vannak emberek, akiknek az efölötti szemnyomás sem okoz látható károsodást. Ezért helyesebb a kezelés célját úgy meghatározni, hogy a szemnyomást arra az értékre kell csökkenteni, ahol nem okoz látóidegkárosodást vagy a meglévő roszszabbodását megakadályozza.

Hogy a kezelés eredményes legyen rendszeres ellenőrzésre van szükség, ide számítva a látótérvizsgálatot is.

Sok gyógyszer van, különböző hatóanyagokkal, amelyek más-más módon tudják a szemnyomást csökkenteni. Egyik részük a csarnokvíztermelődést csökkenti, mások segítik annak elfolyását a szemből. A szemorvosnak minden betegnél személyreszólóan kell meghatározni a kezelést. A kezelésnek hatása csak akkor lesz, ha a rendelt gyógyszert pontosan, az előírásnak megfelelően használja.

Leginkább szemcseppeket használunk a kezelésre, hiszen ezek

közvetlenül a szemben fejtik ki hatásukat. A glaukómás rohamban (akut glaukóma) a rendszerint igen magas szemnyomást, erélyes, gyorsan ható gyógyszerekkel kell csökkentenünk.

Ha szükséges, akkor lézerkezelést, vagy műtétet kell alkalmazni. A glaukóma kezelésére sok lehetőség van, amelyeket érdemes kihasználni, de mindenképpen a legfontosabb a korai diagnózis és a szemorvosi ellenőrzés.