Szemtrening-Iriszdiagnosztika

Íriszdiagnosztika

Dr. Ozsváth Mária

Összefoglalás

„Jaj de fáradt a szemem!” sóhajtunk fel sokszor a számítógép monitora vagy a televízió képernyője előtt, amikor órákat töltünk ott. Mert bizony nemcsak a testünk fárad, hanem a szemünk is jelez, könnyezik, szúr, viszket.

A szemünket is edzeni, tornáztatni kell, hogy ne „lustuljon”, ne fáradjon el hamar. Ehhez elég óránként felállni néhány percre a számítógép elől, speciális gyakorlatokat végezni, rendszeresen tornáztatni. Megfelelő gyakorlatokat a www.alternativszemdr.hu weboldalon lehet találni. Ha megszokjuk és alkalmazzuk is ezeket, sokkal kisebb a látásromlás veszélye, hiszen nem felejt el pislogni, könnyet termelni a szemünk, a nyak izmai sem fáradnak el.

Nagyon fontos a számítógépes munkahelyeken a megfelelő ergonómiai kialakítás, a képernyő megfelelő távolsága. A táplálkozás sem utolsó szempont jó és tartós látásunk megőrzésében. A szem és a máj elsősorban a kínai gondolkodásban szorosan összefügg, ezért ajánlatos odafigyelnünk táplálkozási szokásainkra is. Fontos a napi „többször keveset” étkezés kialakítása. Ételünk tartalmazzon egyenlő arányban szénhidrátot, fehérjét, zsírokat, vitaminokat, ásványi anyagokat.

A stressz kezelése is fontos a látásunk prevenciós karbantartásánál, mert a tartós stressz görcsös állapotot idézhet elő a szemünkben is, s ennek hosszú távon következményei lehetnek. A vérnyomás, a vércukor, a koleszterin, a pajzsmirigy túlzott működése vagy nem megfelelő működése, mind-mind hatással lehet a látásunkra.

Természetesen az orvosi diagnózisra is nagy szükség van szemünk állapotának felmérésekor. Az egészséges emberek is jól teszik, ha kikérik szakember (a szemorvos, a szemtréner) tanácsát, aki pontosan megmondja, milyen gyakorlatokra van szükségünk.

A prevenciós szemészet nem más, mint olyan alternatív életmód- és életviteli tanácsadás, amely a látás tehermentesítésével foglalkozik.

Tartalomjegyzék

  1. A szemtréning
    1.1 Íriszdiagnosztika, mi is ez?
    1.2 A módszerek részletes ismertetése
  2. Megelőzni jobb, mint gyógyítani
  3. Szemgyakorlatok
  4. Egyes tápanyagok hatása a szemre
  5. Az öt elemtan és a szem
  6. A szemgolyó anatómiája
  7. „A tizenkét tibeti képernyős” gyakorlat
    Irodalomjegyzék
  8. A szemtréning

Egy prevenciós eljárás, ahol a látást tehermentesítő életmód és életviteli módszereket hívjuk segítségül.
Ezek a lehetnek:

; táplálkozás
; mozgás
; kínai gyógymódok
; vitaminok
; relaxációs technikák
; szemizom gyakorlatok és
; lelki segítségnyújtás a szemproblémákkal hozzánk forduló embertársainknak

Fő feladatunk a látás megőrzése és a maradék látás megtartása. Amikor a szemet vizsgáljuk, akkor az egész embert vizsgáljuk, így tudunk csak igazán jó prevenciós tanácsot adni, hiszen a szem nem választható külön az emberi testtől. Az egészség fejlesztésével a jól látást vagy jobban látást is tudjuk fejleszteni, a megfelelő technikák kiválasztásával és alkalmazásával.

Prevenció – Magába foglalja mindazon törekvéseket, melyek az egészség fejlesztését, megőrzését, illetve egészségkárosodás esetén az egészség mielőbbi visszaállítását, a károsodás további súlyosodásnak kivédését szolgálják.

Prevenció szintjei

• Elsődleges megelőzés – primer prevenció
• Másodlagos megelőzés – szekunder prevenció
• Harmadlagos megelőzés – tercier prevenció
• Kockázati tényezők megelőzése – primordiális prevenció

Primordiális prevenció – Általában össztársadalmi, kormányzati tevékenységek, melyek célja megakadályozni a tömegesen veszélyeztető tényezők – környezeti, gazdasági, szociális, magatartás-és életmód-minták – kialakulását és elterjedését.

Primer prevenció – Középpontjában az egészség általános védelme és támogatása áll.

Célja:

• az egészségkárosodás, és a megbetegedés bekövetkeztének megelőzése,
• a fizikális ellenálló képesség, a mentális jólét, a környezeti biztonság megőrzése és erősítése,
• a fertőző betegségekkel szembeni védettség védelem erősítése.

Egészségfejlesztés (health promotion) – Az egyén a populáció általános egészség potenciáljának megőrzésére, megerősítésére és növelésére irányuló törekvések, intézkedések.

A betegség megelőzés (disease prevention) – Koncepciójukban különböznek, míg a betegség megelőzés egy konkrét betegség megelőzésére szolgál, addig az egészségfejlesztés az egészség általános értelemben vett támogatását jelenti.

Az 1997. törvény az Egészségügyről lehetőséget adott egy új szakmának, éspedig a látást tehermentesítő életmód és életviteli korrekciókat alkalmazó szemtréner szakma kialakulásának.
Szemtrénerek képesítő vizsgája
A szemtrénerek az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetben tesznek képesítő vizsgát. A szem reflexológiája (íriszdiagnosztika) alapján döntik el, hogy egyénre szabottan kinek milyen életmód változtatásra van szüksége a látás tehermentesítése céljából.

• Elsősorban az egészséges látás megőrzésében segítenek. A napi 8-10 órát számítógép előtt ülőknek dolgoznak ki személyre szabott gyakorlatokat annak érdekében, hogy a képernyőmunka által kifáradt szem megpihenjen.
• Csoportos látás megőrző programokat szerveznek a hasonló problémákkal jelentkező embercsoportoknak.
• A maradék látás megőrzésében segítik azokat a csökkent látókat, akiknél a látáscsökkenés orvosilag nem javítható, vagy folyamatosan rosszabbodó (pl. a szemfenék meszesedés).

A szemtréner:

• munkája nem tévesztendő össze a szemorvoslással, hiszen nem orvoslással foglalkozik, és nem tévesztendő össze a látszerészettel sem, hiszen nem a szemüveg készítésével és kontaktlencse forgalmazásával foglalkozik.
• a látás megőrzésében segítő szakember, aki ellátja speciális tanáccsal a hozzá forduló, egészséges életmódra vágyó embereket.
• nem árusít különböző lyukas szemüvegeket, mert a szemtréning egyénre szabott, a szemet izommunkára készteti, ezzel pedig az a célja, hogy fizikai tornagyakorlatokkal javítsa a szem vérkeringését és ezáltal a látást.
Állapotfelmérő térkép
A holisztikus egészségességi állapotfelméréshez nélkülözhetetlen az íriszdiagnosztika – a tudományosság szemszögéből optikai reflexológia – a szemtrénerek állapotfelmérő térképe.

A szem az agy kihelyezett része és a lélek tükre. A beidegzés és a vérellátás, valamint a genetikai fejlődés bizonyítja hogy mennyire megtalálhatók a szivárványhártyán az egyes szervek vetületei. A fül mellett (amelyen kezelünk is), a szem reflextérképét elsősorban egészségességi állapotfelmérésre használjuk. Az íriszdiagnosztika a szivárványhártya összefüggéseit tanulmányozza. Az egészség fenntartásában fontos szerepet játszik az íriszdiagnosztikával nyert elemzés, hiszen célzottan tudunk figyelni egészségünkre.

1.1 Íriszdiagnosztika, mi is ez?

Az írisz (szivárványhártya) optikai reflexológiás területe.

Az örökletes tényezők, a belső szervi megbetegedések, a toxikus anyagok, a stresszhelyzetek különböző nyomokat, jeleket hagynak az íriszen.
Precíz szervtérkép alapján következtetni lehet a teljes szervezet működésére, az energiaszintre éppúgy, mint a szerzett tulajdonságokra, betegségekre.

Az írisz vizsgálata réslámpával történik. Maga a vizsgálat fájdalommentes, ártalmatlan, bármikor és bármilyen gyakorisággal elvégezhető. Megállapítható vele a szervezet funkcióköreinek működése, a szervezet holisztikus egyensúlya.

Nem téveszthető össze semmiféle „diagnosztizálással”, mert nem diagnosztizál, bár a neve így idegződött be, hanem a szervezet működésének funkció szintjeibe nyújt betekintést.
Elváltozások az íriszen
Abban az esetben, ha valakinek eltört a lába, de ez a szervezet működésében nem okoz gondot, akkor az íriszen sem látható semmiféle jelzés a működészavarra. Abban az esetben, hogyha, az illetőnek semmiféle panasza nincs, de esetleg a szervezet valamilyen működészavart jelez, akkor viszont látható a szervezet energiaszintjeinek egyensúlyzavara.

Véleményem szerint az íriszdiagnosztikát nem fényképezőgéppel és nem nagyítóval kell végezni, hiszen a funkciókörök a szervezet, az idegrendszer a vérkeringés állapotától függően állandó változásban vannak.

Az, hogy a tudomány még nem tudta igazán bizonyítani tudományosságát, azért van, mert az íriszdiagnosztika nem olyan, mint a röntgen, vagy mint az ultrahang vizsgálat, ahol konkrét anatómiai elváltozást lehet látni. A tudományosság bizonyítása még várat magára, mind az orvostudomány, mint a természetgyógyászat terén. Ettől függetlenül a tényeket el kell fogadni, a jót felhasználni és a tapasztalatot továbbadni, mert azok működnek akkor is, ha még nem tudjuk a tudomány eszközeivel bizonygatni. A tudományra szükség van, de a ténytan is működik:

• Jin–Jang energiarendszerek egyensúlyának változása
• öröklött genetikai hajlamok
• energiaszintek
• egyes szervek működészavarai
• a szervezetet terhelő stressz

Az íriszdiagnosztika az alternatív gyógyászat egyik formája, amiben a páciens egészségi állapotát az íriszében látható színek, minták és egyéb jellegzetességek alapján próbálják megállapítani. A megfigyeléseket írisztérképekkel vetik össze, amik az íriszt számos zónára osztják. Az íriszdiagnosztika gyakorlói szerint ezek a zónák az emberi test részeinek felelnek meg.
Az íriszdiagnosztika nem alkalmas a betegségek kezelésére
Mivel az íriszdiagnosztika a betegségek kezelésére nem alkalmas, gyakorlói rendszerint az alternatív gyógyászat más ágait is tanulmányozzák. Az írisz vizsgálatát a gyógyítás első lépéseként, mint a diagnózis – ez azért téves, mert az íriszdiagnosztika, nem diagnózist állít fel, hanem a szervezet funkcióinak általános állapotáról ad tájékoztatást a vizsgálónak – felállítására használják. Az íriszdiagnosztika nem más, mint optikai reflexológia.

Az íriszdiagnosztika elsősorban Európában – azon belül is Angliában és Németországban – népszerű, ahol körülbelül 20 000 gyakorlója van, az Egyesült Államokban tizedennyien vannak.

A szem vizsgálata régóta az egészségi állapot megállapításának része, már az ókori görögök is használták.
Chiromatica Medica
Az íriszdiagnosztika elveinek (például a homolateralitásnak) az első leírását a Chiromatica Medica tartalmazza, amit 1665-ben jelentetett meg. Ebben még nem szerepelt az íriszdiagnosztika kifejezés. Az Augendiagnostik (szemdiagnosztika) kifejezést Ignatz von Péczely, egy 19. századi magyar orvos vezette be.

Az Első Nemzetközi Íriszdiagnosztikai Kongresszuson Péczely unokaöccse, Dr August von Péczely kitalációnak nevezte a történetet, és azt állította, hogy efféle csíkok nem figyelhetőek meg. Aki nem tudja elemezni a funkcionális elváltozásokat, az csak csíkokról tud beszélni, ami valóban nincs, mert ha az energia-funkciókörök helyreálnak nem látható a nyoma semmiféle elváltozásnak, még a lábtörésnek sem, hiszen helyreállt a működés a törés ellenére is.

Az Egyesült Államokban az 1950-es években jött divatba az íriszdiagnosztika, amikor egy Bernard Jensen nevű amerikai kiropraktikus oktatni kezdte a saját változatát.

Kevés kutatónak sikerült támogatást találnia a szem feltételezett nem vizuális funkcióinak vizsgálatához. Egy, a Medical Hypotheses-ben megjelentetett cikkben az egyik ilyen csoport átlátszó mintázatokat figyelt meg az íriszben, amik fényt juttattak az ora serrata-ba (a retina peremére), amiket az ún. functio ocularis systemica feltételezésével próbáltak magyarázni.

A funkcióköröket nem fénnyel kell megvilágítani, és nem is használható a fény a funkciókörök erősítésére, hiszen a szervezetben a meridiánok végzik ezt a szerepet, és az íriszen csak jelzés értékkel kapjuk meg az adott funkciókör gyengeségéről az információt.

Ezt úgy kell értelmezni, mint egy tünetet, bárhol a szervezetben, aminek még nincs anatómiai háttere. Például egy fejfájás esetében, amikor a kivizsgálások ellenére sincs semmiféle orvosi diagnózis, viszont fájdalommal küszködik a paciens. Az Optikai reflexológia ilyenkor segít abban, hogy melyik funkciókörön – meridiánon – kell segítséget adni a paciensnek, hogy a fájdalmát enyhíteni tudjuk.

Az íriszdiagnosztika tudományos vizsgálata

Az íriszdiagnosztika tudományos vizsgálata többnyire – de nem minden esetben – negatív eredményt adott. A módszertanilag átgondolt, kettős vak teszteken az íriszdiagnosztika egyetlen esetben sem bizonyult statisztikailag szignifikánsnak, mert nem a funkcióköröket próbálják vizsgálni, hanem az anatómiai elváltozásokat, pöttyöket, jeleket.

Egy, a Journal of the American Medical Association-ben publikált vizsgálatban három képzett íriszdiagnosztának íriszek fényképei (a fényképekről nem szabad és nem is lehet véleményt felállítani a szervezet egészségességi állapotára vonatkozóan) közül ki kellett választania azokat, amik vesebetegségben szenvedő emberekről készültek
Sem szelektív, sem specifikus
A kutatók végkövetkeztetése szerint az íriszdiagnosztika sem szelektívnek, sem specifikusnak nem bizonyult.

Dr. Knipschild végkövetkeztetése szerint a vizsgálat kimutatta, hogy az íriszdiagnosztika diagnosztikai segédeszközként hasznavehetetlen. Az íriszdiagnosztika nem is diagnosztikai segédeszköz, ez nagy tévedés, ha a kutatók ezen a vonalon próbálkoznak. Az íriszdiagnosztika funkcionális állapotfelmérő módszer. Demea pozitív eredményt mutatott ki. A kutatás bizonyos írisz-jelek és a tanulmányozott páciensek általános patológiája közötti összefüggést vizsgálta. 57 kórházba utalt pácienst vizsgáltunk. A kapott korrelációk erős összefüggést mutattak az íriszdiagnosztika által megállapított jellemzők és a létező patológia között.
Az írisz vizsgálatának hasznossága
Az írisz-vizsgálat nagyon hasznos lehet az általános patológia diagnosztizálására, a páciens holisztikus megközelítésének jegyében. Mivel a vizsgálat nem teljesítette a megbízható tudományos kutatások kritériumait – vak tesztek, elfogultság hiánya, az eredmények statisztikai szignifikanciája stb. –, a szkeptikusok szerint nem sok jelentősége van. Pedig az általános egészségi állapotfelmérésben utat tud mutatni a paciensnek a „hova tovább?” úton.

Az orvosok többsége az íriszdiagnosztika minden állítását elutasítja, és azt áltudománynak vagy akár szélhámosságnak tartja. A kritikusok – köztük a mainstream orvostudomány képviselői – elsősorban azért utasítják el az íriszdiagnosztikát, mert a tudományos vizsgálatok nem igazolták az állításait.

„Véleményem szerint a tényeket nem kell bizonygatni a tudomány eszközeivel. A megtarthatót fel kell használni, a nem megtartható tényt ki kell iktatni. Attól még mozog a föld, hogy a tudósok nem tudnak valamit bizonyítani.”
Hiszen „mégis mozog a föld”… pedig…. – aki ezt állította, azt máglyán égették el.

A szemtréning nem kimondottan a klasszikus értelemben vett gyógymód, mégis óriási szerepe van az optikai látáshibák kialakulásának megelőzésében és a gyógyíthatatlan szembetegek rehabilitációjában.

Az évtizedek óta működő módszerek és szemtréning-típusok külön-külön is mind értékes eljárások, mégis az összes eljárás összegezve a leghatékonyabb. Ki tudjuk választani a terítéken álló palettáról az adott szemhibának legmegfelelőbbet, a szem adott szegmensének anatómiai és élettani funkcióira a legjobban ható típust.

Elfogulatlanul…– Nem vagyok elhivatottja külön-külön sem a Bates-, sem a Schneider-módszernek, még a kínai masszázsnak sem. Véleményem szerint a tréningmódszerek- és eljárások részletes ismerete annyira fontos a természetes tréningezésben, mint a gyógyszertan ismerete az orvos számára.
Fontos a legalkalmasabb gyakorlat kiválasztása
Anélkül, hogy ismernénk az összes módszer hatását és ellenhatását, szinte lehetetlenség szemtrénernek titulálni magunkat. A legfontosabb, hogy a szem anatómiai felépítésének és fiziológiai működésének megfelelően válasszuk ki a legalkalmasabb gyakorlatokat. A tapasztaltak és statisztikai felmérések alapján elmondhatom, hogy a tréningezett szem olyan, mint az edzett test. Megnő az alkalmazkodóképessége és rugalmasabb a szubjektív látóélesség beállító képessége.

A miniatűr szemizmoknak az edzés éppen olyan hatékony, mint a szervezet nagy izmainak. Az iskolákban történtek már felmérések, a kínai masszázs (Eory A.) jótékony hatásáról, a látásélesség javításáról. Eory elsősorban a rövidlátó szemeken végezte megfigyeléseit. Megállapította, hogy a rövidlátás előrehaladásának lassításában és megakadályozásában milyen jelentős szerepe van a rendszeresen végzett szemmasszázsnak.
A Bates-módszer
A Bates-módszer hazai viszonylatban is széles körben alkalmazott. Az iskolai látásmegőrző programot Vén Péter szemtréner a Visus alapítvány megbízásából irányítja. Lelkes munkásságának köszönhetően az iskolás gyerekek között sikerült felmérni a Bates-módszer eredményességét. A rendszeresen edzett szemű iskolások látása nagyobb mértékben tud alkalmazkodni a tanulás terheihez, később fárad ki a napi munkában, és kisebb százalékban jelzik a látóélesség gyengülését.

A tudatos és tudatalatti funkcionális együttműködésnek köszönhetően az alkalmazkodóképesség megnövekedését néztük „Sasszem” vetélkedő keretében. A jól látó gyerekek, akik rendszeresen edzették a szemüket 5 m távolságról el tudták olvasni azokat a betűnagyságokat, amelyet egyébként 1,5 m-ről lehet látni.

Orvosilag ismert az a tény, hogy a gyermekek szemének alkalmazkodóképessége +-3 D-a. Ezt az alkalmazkodó képességet képes növelni, vagy megtartani a Bates-módszerrel végzett szemtorna.
A Schneider-módszer
A Schneider-módszer hazai adaptálása a Visus alapítvány képviseletében működik. Ez a módszer a Bates-féle elemeket továbbfejleszti és elsősorban a vizualizációs, meditációs gyakorlatokkal egészíti ki.
Segít:

• a súlyos betegeknek maradványlátásuk megőrzésében,
• a csökkent látás fokának megtartásában,
• a további látásromlás akadályoztatásában.

Nagyon nehéz mérni a látásélesség javulást, a lelkileg is sérült súlyos szembetegeknél. Maga Schneider is veleszületett csökkentlátó volt, aki saját maga fejlesztette tovább a Bates-módszert a megfelelő masszázs és fordított mozgás-technikával. A sikert saját szemén elért eredménye koronázta. Jelenleg az USA-ban él, és 67 %-os a látása.
A Balinger-módszer
A Balinger-módszer a kényelmesebb, kevesebb fáradtságot igénylők módszere. A lyukszemüveget néhai Öveges J. fizikus professzor fedezte fel, és írta le hatását. Tulajdonképpen a fényinterferencia jelenségén alapul a működési elve, és a látóideghártya keringésének javítását serkenti. A kulcslyukhatás mindenki számára ismert hatását használja fel a látásélesség javítása érdekében. A szem kis izmainak alkalmazkodó képessége ezáltal megnövekszik, és elsősorban a degenerációs szemfenéki elváltozásban szenvedőknek segít maradványlátásuk megőrzésében az interferencia törvény alapján, amely szerint a fényhullámok a hullámhossz páros számú többszörösével, megegyező hullámok erősítik egymást, míg a páratlan számú többszörössel, azaz az ellentétes